HARMINCNYOLC

A hiperűr csendjében Wedge hátrapillantott a válla fölött.

– Egészen biztos vagy ebben a keresőmátrix dologban?

Mynock hátrafordult, és szinte esdeklő hangon tülkölt.

– Nagyszerű. -A droid számadataiból kiderült, hogy a birodalmiak standard keresőmátrixát alkalmazva két és fél órába telik a hold sötét oldalának teljes átkutatása. Ha Corran előttük tud maradni, és átcsúszik a nappali oldalra, akkor azt is át kell kutatniuk. Ez azt jelenti, hogy el tud bújni előlük. Ha nem... Wedge az órájára pillantott. – Ha nem, akkor minimum másfél óra múlva rábukkannak.

Wedge keze ökölbe szorult. Tudta, hogy amennyire a küldetés engedi, mindent meg fognak tenni, hogy kihozzák Corrant. Az első tíz interceptort elintézték, mert a találkozási ponton megfordultak, és várták őket. Az öt Zsivány gyorsan szétszórta őket, de a közelharc felemésztette az üzemanyagukat. Ezért kiugrottak a hiperűrbe, és hagyták, hogy a másik tizenkét sanda Corran nyomába eredjen.

A Noquivzor felé végzett első ugrás után mindenkit utasított, hogy készítsenek tervet Corran kimentésére. Az elmúlt három órában összeállt a terv, és most már minden csak attól függ, hogy a Borleiason lévő hírszerzők mit mondanak. A Védőszárny még nem érte el a Borleiast, mire a Zsiványok leszálltak a Noquivzoron, de van rá remény, hogy Page emberei felszednek valamilyen birodalmi adást, és megtudják, mi történt.

Ez sokáig fog tartani, az információ megszerzése a holonetről azonban gyorsan megy. Nyilván már elküldték a jelentést a támadásról, és lehetséges, hogy az tartalmaz Corran helyzetére vonatkozó részleteket is. A második ugrás után utasította Emtrit, hogy nézzen körül a holoneten, mi a helyzet a Borleiason. Tudnom kell, mire számítsak, ha visszamegyek.

A terv lényege igen kockázatos volt, és tudta, hogy Ackbar sose menne bele. De a rizikóban rejlett az előnye. Corran önként ment a bevetésre. Veszteséglistára lehet venni, de senki nem olyan őrült, hogy mások életét is kockára tegye a kimentésére.

Amennyire Ackbart ismerte, ő is ezzel érvelne, ugyanakkor nem volna képes lemondani egyetlen emberéről sem. Túl sok barátomat elveszítettem már a Birodalom miatt ahhoz, hogy a többiekért mindent megtegyek. Úgy vélte Tycho Celchu beszervezése az osztagba is ezt a célt szolgálta. Grimaszt vágott, és elmosolyodott. És megvédeni őt Salmtól nehezebb feladat lesz, mint Corrant hazahozni a Borleiasról.

A Noquivzoron feltankolhatnak, és fél órán belül ismét útra készek lehetnek. Egy órán belül indulhatnak is, mivel a technikusok szerint ennyi időbe telik, mire a Forbiddenre visszatelepítik a lézerágyúkat. Tychóval a siklóban és az X-szárnyú kísérettel éppen elegen lesznek a Borleias környékén lebzselő tucatnyi interceptor ellen.

Tucatnyi? Fogadok, hogy Corran alig hagy belőlük hatot.

Wedge egy percre megpihent. Rádöbbent, hogy Corranra, mint Corranra gondolt, nem mint Horn hadnagyra. A távolság, amit igyekezett megtartani Corrannal, semmivé foszlott. Szándékosan tartotta a távolságot az újoncokkal, hogy nyilvánvaló legyen, ki a főnök. Egy ilyen laza osztagban, mint amilyen a Zsiványkommandó, disztingválni kell, ha azt akarja, hogy az emberei kövessék.

Most azonban rádöbbent, hogy csak azért különült el tőlük, hogy önmagát védje. Annyi barátot elveszített már, annyi fájdalmat okozott neki bajtársai halála, hogy nem szívesen engedett közel magához senkit. Ha nem barátkozik velük, akkor a haláluk sem lesz annyira fájdalmas. Sajnálta Lujayne Forge, Andoorni Hui és Peshk Vri'syk halálát, de nem fájt neki annyira, mint Biggs, Porkins vagy Dack halála.

Az érzelmi távolságtartás a szív pajzsa. Szüksége van erre a pajzsra, máskülönben a Birodalom ellen viselt harc felelőssége összeroppantaná. Miután látta, hány embert mészároltak már le ebben a harcban, most úgy érzi, mindez értelmetlen volt. De ha így éreztünk volna akkor a Halálcsillag még ma is emésztené a bolygókat, és még ma is a császár uralkodna a galaxisban. Corran elnyerte Wedge barátságát, és nemcsak az ügyessége miatt, hanem mert megfogadta a tanácsait, amiket a belépésekor mondott neki. Corran tisztában van vele, hogy azoknak az időknek már vége, amikor egy csapatszállító sikló oltalmában üldözték az interceptorokat. És ő választotta ezt az utat, mert tudta, hogy nincs más út. És annak idején a többiek is ugyanígy döntöttek.

És most ők is vissza akarnak menni Corranért. Na a Noquivzortól közvetlenül a Borleiashoz ugranak, és nem tesznek figyelemelterelő kitérőt, akkor három óra alatt odaérhetnek. Ezzel a birodalmi erők a Noquivzor nyomára juthatnak, de Wedge remélté, hogy Page emberei adnak a birodalmiaknak más gondolkodnivalót is. Ha a Borleias rendszer túlsó peremén ugranak ki és onnan egy rövid ugrással közelítik meg a célt, akkor rejtve maradhatnak. Legalábbis remélem.

A parancsnoki műszerfalon egy zöld gomb villogni kezdett. Wedge megnyomta, és a Noquivzor kibukkant a hiperűrből. Nyomban bekapcsolta a komot.

– Zsivány Vezér Emtrinek.

– Itt Emtri, uram. Sürgős üzenet van Bror Jace részére.

– Nem lehet fontosabb, mint az én parancsom, Emtri. Mondd meg Zraiinak, hogy szedje össze a technikusokat, és azonnal szereljék fel a lézereket a Forbiddenre. Egy óra múlva indulunk vissza.

– Igen, uram.

– És vedd fel a kapcsolatot a Borleiasszal. Látni akarok minden holonetüzenetet, ami a Borleiasról indul.

– Igen, uram. -A droid igen lelkesnek mutatkozott. – Uram, máris van néhány információm a Borleiasról.

– Tényleg? – Wedge érezte, hogy megdobban a szíve.

– És mi? Csak nem Corranról van szó?

– De igen, uram.

– Add át.

– Egy hologram.

Wedge a szemöldökét ráncolta.

– Akkor konvertáld kétdimenziósra, és küldd át

– Csak nem akarja megvárni, uram?

– Emtri!

– Csak mert máris átküldtem.

A monitoron megjelent Corran Horn képmása. Wedge megrázta a fejét. Micsoda?

– Ha ezt látná, Antilles parancsnok – mondta Corran ünnepélyesen. – Tudom, miért hagytak hátra...